Még beszélni sem tudtam, de a Knight Rider-t már néztem, csorgó nyállal. Másnapos vasárnap délben felér egy-egy tévékettes ismétlés epizód egy hét szanatóriummal/velneszzel, még ma is. '82 és '86 között ment amiban, nálunk platformváltástól gyakorlatilag mostanig. Vagy tíz éve már, szigeten, szomabtonként volt, Apukám foci, én bicikli -  de Knight Rider-re mindíg bementem a Honvéd büféjébe. Nem lehetett kihagyni. Egy modern képmese, egy szőrös mellkasú ,tupírsérós, bőrjakós lovagról, aki segít az elesetteken, pláne, ha nők. Hű társa a varázslatos, mesterséges intelligenciával megáldott KITT. Akkora kamesz az egész. Egy rémes tucatautó nemlétező inkarnációja. Az eredeti TransAm európai szemmel wartburgos menetteljesítményekre volt jó. V8-assal is csak vánszorgott. A megálmodott 300 mérföld/órás végsebesség mosolyogtató. Ez a második évad intrója. Épril, a technikus arc egy pirosan világító műfasszal diagnosztizálja a varázsautót. Ez kész. Ahogy KITT mondja "Májköl, valami baj történt." És a központi érzékelő vörörs fényének játéka, a verda elején, jobbra-balra villódzik. "Pajttikám" - jön a válasz. Állat volt a magyar szinkron.